Válóper elindítása

A válóper indításával kapcsolatos tudnivalók – teendők lépésről lépésre

A válóper indításához először az illetékes bíróságot kell felkeresni, a keresetlevél benyújtásához. A válóper elindítása annál a bíróságnál kivitelezhető, melynek területéhez az alperes lakóhelye/tartózkodási helye (vagy utolsó ismert belföldi tartózkodási helye) tartozik. Amennyiben az alperes utolsó belföldi tartózkodási helyéről nem áll rendelkezésre információ, úgy a felperes lakó-, ill. tartózkodási helyéhez vagy a házaspár utolsó közös lakóhelyéhez tartozó bírósághoz kell fordulni a válóper beadásának ügyében.

Olyan esetekben, mikor a fenti szabályok egyike sem alkalmazható, a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál nyílik mód a válóper elindítására.

A település kiválasztása után az illetékes járásbíróság megtalálása a következő lépés. Ennek legegyszerűbb módja a bírósági portál segítségével a településhez tartozó törvényszék, majd ezt követően az illetékes járásbíróság meghatározása, ahol ténylegesen mód nyílik válópert indítani.

Az eljárásban részt vevő felek közül a válás elindítását kérelmező fél a felperes; aki ellen a keresetet benyújtják, pedig az alperes, ám válás esetén ezen megnevezések nem bírnak kiemelt jelentőséggel.

A válás beadása – mi álljon a kereseti levélben?

A benyújtandó keresetnek tartalmaznia kell, hogy a felek hol és mikor kötötték a házasságot; valamint, hogy ha vannak gyermekek a házasságból, ők hol, mikor születtek, és milyen utónévre keresztelték őket.

A közölt adatokat a házassági, ill. a születési anyakönyvi kivonat eredeti példányának a keresetlevélhez történő csatolásával szükséges alátámasztani. Ezen okmányok megléte elengedhetetlen válóper indításához.

Rendelkezés ugyan nem írja elő, de ajánlott a keresetlevélben való ismertetése az alábbiaknak is:

  • házastársak megismerkedésének időpontja;
  • a házasságra lépést megelőzően éltek-e együtt élettársi kapcsolatban;
  • hol éltek együtt először;
  • a jelenlegi házasság, mellyel kapcsolatban válópert indítani készülnek, hányadik házassága a feleknek;
  • ill. a válás elindításához a benyújtott dokumentumban egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a házasság teljes bizonyossággal működésképtelenné vált, és ezt röviden indokolni is szükséges.

Ha a felek közös megegyezéssel döntenek a válóper beadása mellett, úgy az ezt tanúsító megállapodást is mellékelni kell a benyújtandó keresethez. Ennek elmulasztása esetén a második bírósági tárgyalás alkalmával lehetőség nyílik a dokumentum pótlására, ill. tartalmának jegyzőkönyvbe vételére.

Milyen jellegű kérelmek szerepelhetnek a kereseti levélben?

Ha a válóper elindítása nem közös megegyezés alapján történik, úgy a keresetlevélben fel kell tüntetni azt is, hogy a felperes milyen kérelmekkel kíván élni, mely kérelmek elbírálása már a bíróság hatáskörébe tartozik.

A következőket kérheti:

  • a házasság felbontását;
  • a gyermek(ek) elhelyezését;
  • gyermektartásdíj fizetését;
  • a gyerekekkel történő kapcsolattartás feltételeinek megszabását;
  • az utolsó közös ingatlan kizárólagos használati jogát;
  • a vagyon megosztását a válást követően.

Válás utáni vagyonmegosztás

Vagyonmegosztási szerződés megkötésére a házasság ideje alatt és annak felbontásakor egyaránt biztosított a lehetőség. Fontos tisztázni azonban a házastársi közös, ill. különvagyon fogalmát, és hogy melyikbe mi tartozik.

Amennyiben a felek kötöttek házassági vagyonszerződést, úgy az abban foglaltakra kell hagyatkozni a továbbiakban a vagyonmegosztás ügyében. A házassági szerződés kizárólag akkor tekinthető érvényesnek, ha azt közokiratba – vagy jogi képviselő révén magánokiratba – foglalták. Az okirat hiányában a Családjogi törvény rendelkezései szerint kell eljárni válás esetén.

Közös vagyon

Azzal, hogy a két fél házasságra lép egymással, létrejön az ún. házastársi vagyonközösség. A házastársi vagyonközösségbe beletartozik és osztatlan közös vagyonnak minősül mindazon ingatlan és ingóság, amit a házasság időtartama alatt külön-külön vagy együttesen szereztek a felek – leszámítva a házaspár valamely tagjának különvagyonát.

Különvagyon

A házastársi különvagyon részét képezik:

  • mindazon vagyontárgyak, melyek a házasságkötéskor már a házastárs birtokában voltak;
  • a házasság időtartama alatt a házastárs által örökölt vagy ajándék formájában kapott vagyontárgyak;
  • azon vagyontárgyak, melyekhez a házastárs a különvagyon értékéből jutott hozzá.

A különvagyon azon elemei, melyek a közös életvitelt szolgálják és a szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgyak helyébe lépnek, 5 évi házastársi együttélést követően már a közös vagyonhoz sorolhatók.

Mikor megszűnik a házastársi életközösség, vele együttesen szűnik meg a vagyonközösség is. A közös vagyon megosztását bármelyik fél kérelmezheti, az esetlegesen fennálló adósságok törlesztésével egyetemben.

Peren kívüli megegyezés

Amennyiben a feleknek sikerül peren kívül egyezségre jutniuk egymással a vagyonmegosztással kapcsolatosan, úgy az intézkedésbe nem szükséges bevonni a bíróságot: a házastársak szóbeli, ill. írásos kijelentése is elegendő az érvényes megállapodás létrejöttéhez. Az így létrejött megállapodás tartalmát teljeskörűen a két fél határozhatja meg, szem előtt tartva, hogy az általuk támasztott kérelmek/követelések egyértelműek és végrehajthatóak legyenek. A teljesíthetetlen kérelmeket tartalmazó megállapodás jóváhagyása ugyanis jogerősen megtagadható, így pedig a továbbiakban a vagyon megosztásában a bíróság lesz illetékes. A bíróság az ítélet meghozatalához nem folytat le külön eljárást a házastársak vagyoni helyzetének részletekbe menő feltérképezéséhez, hanem az általuk rendelkezésre bocsátott adatokra támaszkodva hozza meg a döntést.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás