Gyermektartásdíj

Mikor családos házaspár válására, élettársi kapcsolat megszakadására kerül sor, az egyik legmeghatározóbb kérdés a gyermekek sorsa: melyik szülőhöz kerüljenek elhelyezésre, valamint a gondozó szülő milyen mértékű és összegű tartásdíjra számíthat a továbbiakban a tartásra kötelezett féltől.

Peren kívüli megállapodás a tartásdíjra vonatkozóan

gyermektartásdíj megállapításaAmennyiben a szülők békés úton, közös megegyezéssel, a gyermek szükségleteit szem előtt tartva meg tudnak állapodni a kérdésben, úgy nincs szükség jogi szerv bevonására. Ennek hiányában azonban a bíróságra hárul a gyermektartásdíj mértékének meghatározása. A bíróság mindenesetre köteles megvizsgálni, hogy a szülők ténylegesen a gyerek érdekeit szolgáló megállapodásra jutottak-e, és amennyiben nem, úgy bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges, melynek során mindenre kiterjedően feltérképezik a szülők vagyoni hátterét, a gyermek számára optimális megoldás feltárásának érdekében.

Amennyiben a peren kívüli megegyezéshez kapcsolódó teljesítések alól bármelyik fél kivonja magát, úgy a vitát bíróság bevonásával kell rendezni, hogy jogerős ítélettel lehessen indítványozni a végrehajtási eljárást. Peres úton és peren kívüli megállapodás esetében egyaránt biztosított a mód a törvényben meghatározott gyermektartásdíj mértékének növelésére, a tartásdíj nagyobb összegben történő meghatározására.

A gyermektartásnak a gyermek alapvető szükségletei közül fedezni szükséges többek között:

  • étkeztetését;
  • lakhatását;
  • ruháztatását;
  • valamint oktatását.

Amennyiben a szülők közös háztartásban élnek, mindketten természetben gondoskodhatnak a gyermek megfelelő tartásáról. A külön háztartásban élő szülő pénzbeli juttatásban – elsősorban a gyermektartásdíj pontos és rendszeres fizetésével – helyettesítheti, ill. egészítheti ki a gyermektartás azon részét, melyet a gondozó szülő természetben biztosít a gyermek számára. Előfordulnak speciális esetek is, amikor a gyerekkel egy háztartásban élő szülőt kötelezik tartásdíj fizetésére, ha a gyermek ellátásához szükséges feltételeket természetben nem biztosítja számára.

A gyermektartásdíj megállapításának szempontjai

gyermektartásdíj és elhelyezésA tartásdíj meghatározásánál a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéséhez tartva, az alább felsoroltak figyelembevételével kell dönteni a díj mértékének tekintetében:

  • a gyermek valós szükségletei;
  • a szülők vagyoni, jövedelmi helyzete;
  • a gyermek saját jövedelme;
  • a szülőkkel közös háztartásban élő és általuk eltartott további gyermekek (saját, ill. mostoha).

A gyermektartásdíj alapját elsősorban a bérköltség címén juttatott járandóságok adják. Az átlagos jövedelem meghatározásának ügyében a bíróság jár el: rendszerint a keresetlevél benyújtását megelőző egy évet vizsgálja, hogy azon időszakban hogyan alakult a kötelezett fél jövedelmi helyzete. Ha a szülők két vagy több gyermek tartásáért felelnek, a tartásdíj összegének meghatározásánál mindannyiuk szükségleteit azonos mértékben kell szem előtt tartani, hogy egyikük se kerüljön hátrányos helyzetbe a másikhoz képest.

A fizetendő tartásdíj mértékének minden esetben a gyermek igényeihez kell tartania, így akkor is, ha a fizetésre kötelezett szülő kimagasló keresettel rendelkezik: tehát nem kizárólag az érintett szülő jövedelmének százalékos arányából kell kiindulni, hanem a gyermek szükségleteihez igazítani a tartásdíj mértékét. Az alapvető ellátáson túlmutató plusz kiadások – azaz luxuskiadások – azonban már nem róhatóak jogi úton a külön háztartásban lévő szülőre, saját belátása és adott lehetőségei függvényében ő dönti el, milyen mértékben járul hozzá ezeken felül gyermeke eltartásához.

Ugyanakkor a tartásdíj mértékének megszabásánál figyelembe kell venni a gondozó szülő jövedelmi viszonyait is, hiszen ő is hozzájárul anyagilag a gyermek ellátásához. Azonban ha ő kedvezőbb jövedelmi helyzetben van, mint a külön élő szülő, utóbbi gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét ez nem befolyásolja.

A fizetendő gyermektartásdíj összege, mértéke

A gyermektartásdíj összege korábban rendszerint a kötelezett szülő átlagjövedelmének 15-25 %-ában került megállapításra. Az új Polgári Törvénykönyv előírásai szerint viszont a tartásdíjat fix pénzösszegben kell meghatározni a bíróságnak, abban az esetben, ha a szülők nem tudnak az ügyben érdemleges és jogi szempontból is elfogadható megegyezésre jutni. Az új rendelkezés azonban a fix összegben megállapított tartásdíj automatikus emelkedésére is módot nyújt, ha a bíróság a tartásdíj évenkénti indexálása mellett határoz – a Központi Statisztikai Hivatal éves fogyasztói árindexének mértékéhez igazodva.

A gyermektartásdíj módosítása

Amennyiben jelentős változás történt azon körülményekben, melyekhez mérten a gyermektartásdíj összegét meghatározták, úgy mértékének módosítása vagy a tartás megszüntetése is kérelmezhető. A tartásdíj módosítására azonban csak akkor van lehetőség, ha az a gyermek aktuális, megváltozott szükségleteinek fedezését szolgálja, vagy ha a korábbi megállapodás az új körülmények következtében már jelentősen sérti valamelyik fél érdekeit.

Mentesülés a gyermektartásdíj fizetésének kötelezettsége alól

Nem kötelezik egyik szülőt sem gyermektartásdíj fizetésére abban az esetben, ha két közös kiskorú gyermekük közül egyik az édesanyánál, másik az édesapánál kerül elhelyezésre, és a két fél egyenlő jövedelemmel rendelkezik. Amennyiben a szülők jövedelme nem egyezik, úgy a magasabb jövedelemmel bíró felet tartásdíj-különbözet fizetésére kötelezhetik.

A gyermektartás más elbírálás alá esik a kiskorúak, ill. a nagykorúak vonatkozásában. A Polgári Törvénykönyvben foglaltak alapján a kiskorú eltartása a szülő feladatkörébe tartozik, annak alapvető szükségleteit mindenkor köteles biztosítani. A szülő tartási kötelezettségében – szemben a más hozzátartozóra ruházott kötelezettséggel – benne foglaltatik, hogy kiskorú gyermeke szükségleteiről gondoskodni akár saját szükségletei rovására is köteles.

Nagykorú gyermek tartása

Mely esetekben jogosult a nagykorú, munkaképes fiatal tartásra?

  • ha tanulmányait meghatározott időn belül folytatja, és ehhez hozzájárulás szükséges;
  • ha önhibáján kívül képtelen eltartani magát;
  • ha nappali tagozatos képzésének folytatása ezt megkívánja;
  • valamint ha a nagykorúnak sem bejegyzett élettársa, sem házastársa nincs, aki indokolt esetben tartására kötelezhető lenne.

Speciális esetben a 25. életévét betöltött fiatal szülője is kötelezhető tartásra, amennyiben a továbbtanuláshoz ez szükségeltetik. A gyereknek azonban időben jeleznie kell ilyen irányú szándékát a szülő felé, hogy az kötelezettségeinek meg tudjon felelni.

Mikor nem kötelezhető a szülő a tanulmányokat folytató nagykorú eltartására?

  • ha a gyermek a tartásra érdemtelennek minősül;
  • ha tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek nem tesz eleget;
  • ha ésszerű, megalapozott indok hiányában nem tartja a szülővel a kapcsolatot;
  • illetve ha a nagykorú tartásával a szülő saját és/vagy kiskorú gyermeke(i) tartását akadályozza.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás