A gyermektartásdíj meghatározásáról

Ha a házasságot felbontani készülő feleknek közös kiskorú gyermeke is van, a válóperes eljárás kulcsfontosságú kérdésévé lép elő a gyermek további sorsa, mint az elhelyezés és a gyermektartásdíj megállapítása.
A gyermektartásdíj meghatározása a bíróság hatáskörébe kerül abban az esetben, ha a szülők nem tudnak érdemleges megállapodásra jutni annak módját és összegét illetően. Ha a két fél jogi szempontból elfogadható egyezségre jut egymással (melyben a kötelezett fél vállalja a tartásdíj fizetésének teljesítését), akkor a bíróság jóváhagyja a szülők közti megállapodást.

Amennyiben a feleknek nem sikerül megállapodni egymás között a tartásdíj összegére vonatkozóan, úgy annak megállapításában a bíróság lesz illetékes. A bíróság az összeg meghatározásakor a jogszabályban foglaltakra hagyatkozik. Ez az összeg korábban a tartásra kötelezett szülő átlagjövedelmének 15-25%-a között került megállapításra, az új Polgári Törvénykönyv azonban már fix összegről rendelkezik. Amennyiben a bíróság a tartásdíj összegének évenkénti indexálása mellett dönt, a fix összegben meghatározott gyermektartásdíj automatikus emelkedésére is biztosított a lehetőség (igazodva a Központi Statisztikai Hivatal éves fogyasztói árindex-mértékéhez).

A bíróság a tartásdíj összegének megállapításánál általában a fizetésre kötelezett fél utolsó 12 havi jövedelmét vizsgálja, a keresetlevél benyújtásától visszamenőleg. A bírósági határozat létrejöttéhez szükséges megvizsgálni a gondviselő szülő jövedelmi helyzetét is, mert az ő anyagi hozzájárulása is részét képezi a gyermek tartásának.

Ptk. 4:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása]

(A hatályban lévő törvény)

1. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
2. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
   • a gyermek indokolt szükségleteit;
   • mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
   • a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
   • a gyermek saját jövedelmét; és
   • a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
3. A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
4. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Ha válóperes ügyvédre van szüksége, családjogi esetekkel kiemelten foglalkozó irodánktól megkaphatja a válóper indításához szükséges hozzáértő jogi segítséget!

Kép forrása: https://pixabay.com/