Vagyonmegosztási szerződés
Vagyonmegosztási szerződés megkötésére a házasság ideje alatt és annak felbontásakor egyaránt biztosított a lehetőség. Fontos tisztázni azonban a házastársi közös, ill. különvagyon fogalmát, és hogy mi minek minősül. A házassági vagyonjogi szerződés elkészítésekor a házasságra lépő felek, ill. már megköttetett házasság esetén a házastársak szabad kezet kapnak a házassági vagyonközösség ideje alatt vagyoni kapcsolataik tekintetében alkalmazásra kerülő jogrendszer megválasztásában.
A házaspár tagjainak a szerződéskötés során továbbá lehetősége nyílik a különböző vagyonrészekhez eltérő vagyoni jogrendszereket kikötni. A jogszerű, ill. a felek által kijelölt vagyoni jogrendszerek előírásaitól kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha az eltérés a vonatkozó törvénybe nem ütközik.
Amennyiben a felek kötöttek házassági vagyonszerződést, úgy az abban foglaltakra kell hagyatkozni a továbbiakban a vagyonmegosztás esetén. A házassági szerződést ahhoz, hogy harmadik személlyel szemben is hatályos legyen, közokiratba – vagy jogi képviselő révén teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, valamint azt nyilvántartásba kell vetetni. Az okirat hiányában a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni válás esetén.
Tájékozódjon részletesen a gyermektartásdíj meghatározásának szempontjairól is!
Közös vagyon
Azzal, hogy a két fél házasságra lép egymással, létrejön az ún. házastársi vagyonközösség. A közös vagyon a házaspár mindkét tagját azonos arányban illeti meg. A házastársi vagyonközösségbe beletartozik és osztatlan közös vagyonnak minősül mindazon ingatlan és ingóság, amit a házasság időtartama alatt külön-külön vagy együttesen szereztek a felek – leszámítva a házaspár valamely tagjának különvagyonát.
Jogi értelemben a közös vagyonhoz tartoznak a fent említett vagyontárgyak terhei, illetve – főszabály szerint – bármelyik felet érintő tartozás is, amennyiben az a házassági vagyonközösség létrejöttét követően keletkezett.
A közös vagyon kiadásának módja, a kiadásra kerülő vagyoni hányad értéke
A kiadásra kerülő vagyonrész értékének meghatározásánál a házastársi vagyonközösség felbontásakor fennálló állapotot szükséges figyelembe venni. A vagyonközösség megszűnése és a vagyonmegosztás közötti időszakban felmerülő esetleges értékmódosulásokkal minden esetben számolni kell, amennyiben a változást nem a házaspár egyik tagjának magatartása idézte elő.
Különvagyon
A házastársi különvagyon részét képezik:
- mindazon vagyontárgyak, melyek a házasságkötéskor már a házastárs tulajdonában voltak;
- a házasság időtartama alatt a házastárs által örökölt vagy ajándék formájában kapott vagyontárgyak;
- azon vagyontárgyak, melyekhez a házastárs a különvagyon értékéből jutott hozzá;
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjak;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatások;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak.
A különvagyon azon elemei, melyek a közös életvitelt szolgálják és a szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgyak helyébe lépnek, 5 évi házastársi együttélést követően már a közös vagyonhoz sorolhatók.
A Polgári Törvénykönyv 4. fejezetének 40. paragrafusa kimondja, hogy – amennyiben a törvény nem rendelkezik másképpen – a vagyonközösség fennállása idején megszerzett vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyon részét képezik.
Mikor megszűnik a házastársi életközösség, vele együttesen szűnik meg a vagyonközösség is. A közös vagyon megosztását bármelyik fél kérelmezheti, az esetlegesen fennálló adósságok törlesztésével egyetemben.
A házastársi vagyonközösség megszűnése háromféle módon történhet:
- ha a vagyonközösséget a házasságra lépő felek vagyonjogi szerződésben kizárják;
- ha a bíróság szünteti azt meg a házastársi életközösség fennállásának ideje alatt;
- a házastársi életközösség felbomlásával.
Peren kívüli megegyezés
Amennyiben a feleknek sikerül peren kívül egyezségre jutniuk egymással a vagyonmegosztással kapcsolatosan, úgy az intézkedésbe nem szükséges bevonni a bíróságot: a házastársak szóbeli, illetve – ajánlottan – írásos kijelentése is elegendő az érvényes megállapodás létrejöttéhez. Az így létrejött megállapodás tartalmát teljeskörűen a két fél határozhatja meg, szem előtt tartva, hogy az általuk támasztott kérelmek/követelések egyértelműek és végrehajthatóak legyenek.
A teljesíthetetlen kérelmeket tartalmazó megállapodás jóváhagyása ugyanis megtagadható, így pedig a továbbiakban a vagyon megosztásában a bíróság lesz illetékes. Egyezség esetén a bíróság az ítélet meghozatalához nem folytat le külön eljárást a házastársak vagyoni helyzetének részletekbe menő feltérképezéséhez, hanem az általuk rendelkezésre bocsátott adatokra támaszkodva hozza meg a döntést.