A köztudatban él egy olyan elképzelés, mely szerint a végrendelkezés abból áll, hogy megnevezünk egy vagy két személyt, alapítványt, stb. örökösünknek és teljes vagyonunk a megnevezettekre száll. Azonban ez nem minden esetben van így.
A magyar öröklési jogszabályok egyszerűsítve két részre oszthatók. A törvényes öröklésre, amely azt jelenti, hogy végrendelet hiányában az elhunyt után alap esetben annak leszármazottai és házastársa örököl. A másik rész pedig, amikor rendelkezésre áll végrendelet. Ellenben fontos azt tudni, hogy amennyiben a végrendelet mellett törvényes örökösök is vannak, akik adott esetben a végrendeletbe nem kerültek bele, nem esnek el teljes örökségüktől. Létezik ugyanis egy „köteles rész“ megnevezésű fogalom, amelyre hivatkozva az örökösök akkor is felléphetnek követelési igénnyel, ha egyébként a végrendeletben nem szerepelnek.
A törvény alapján öröklő leszármazókat, illetve házastársat csak rendkívül kevés esetkörben lehet kizárni végrendeletben az öröklésből, például amennyiben érdemtelen volt az örökös, vagy erkölcstelen életmódot folytat.
Fontos, hogy az öröklési szabályokról mind a végrendelkező, mind az örökösök megfelelően tájékozódjanak, hiszen ezáltal sok kellemetlen perctől kímélhetik meg magukat és családtagjaikat.
Hagyatéki tárgyalással, válási vagyonmegosztással, egyéb tulajdonjoggal kapcsolatos kérdésben forduljon jogi képviselőhöz tanácsadásért!
Jelen tájékoztatás nem teljes körű, teljes körű jogi tanácsadásért forduljon jogi képviselőhöz.
Kép: https://pixabay.com