Házassági vagyon vagy külön vagyon?

Gyakori kérdés a házastársak esetében mi minősül közös, illetve különvagyonnak, mikor kell vagyonjogi szerződést kötnünk?

Főszabály szerint az életközösség megkezdése (legtöbbször az összeköltözés dátuma) után – amennyiben a felek ezt követően összeházasodnak – szerzett vagyontárgyak közös vagyonnak számítanak. Ezen időpont előtt meglévő vagyontárgyak különvagyonnak minősülnek.

Fontos kiemelni, hogy nem a házasságkötés időpontjától kezdődik a közös vagyonszerzés, hanem az azt megelőző esetleges összeköltözéstől. Nyilvánvalóan amennyiben a felek házassági vagyonjogi szerződést kötnek, melyben kizárják a közös vagyon lehetőségét, úgy ez a jogszabály nem vonatkozik a felekre.

A házastársi közös vagyon házassági szerződés hiányában a házastársakat egyenlő arányban illeti meg.

Házastársi közös vagyon, melyet a felek közösen vagy külön szereztek az életközösségük fennállása során, kivéve ha az a törvény szerint különvagyonnak minősül.

Örökölt, ajándékba kapott ingatlan minek minősül?

Az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy (így természetesen az ingatlan is) a házasságkötést követően is különvagyonnak minősül. 

A házasságkötést megelőzően alapított cég esetében a cég különvagyonnak számít, a cégből befolyó bevétel közös vagyon lesz. A házasság ideje alatt az egyik fél különvagyonából származó haszon közös vagyonnak tekintendő. Ugyan így az egyik fél különvagyonába tartozó ingatlan kiadásából befolyó bérleti díj is közös vagyon.

Eladtam a különvagyonomba tartozó ingatlant és másikat vettem belőle, az már közös vagyonnak számít?

A házastárs különvagyonához tartozik a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték, így a különvagyoni minősége megmarad az újonnan vásárolt ingatlannak.

Ha a házastárs hitelt vett fel és nem fizeti a törlesztőrészletet, követelhető-e a másik felen az adósság?

Főszabály szerint a házasságban nem csak a bevételek, de az adósságok is közösek, ha a felek házassági vagyonjogi szerződésben másként nem rendelkeztek. Fontos azonban kiemelni, hogy abban az esetben ha a másik fél a házassági közös vagyon “eltüntetése” érdekében tartozásokat halmoz fel a másik házastárs tudta nélkül és ez bizonyításra kerül, úgy ezen tartozásért az a fél aki nem tudott róla nem felel. Így nem kell megijedni, amennyiben a másik fél olyan tartozással fenyeget melyről addig nem is tudtunk.

Mikor és hogyan lehet, kell, érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötni?

A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt közjegyző vagy ügyvéd készítette. A szerződés bármikor megköthető, akár a házasságkötés előtt, akár utána. A házasság ideje alatt bármikor módosítható. A szerződés főszabály szerint harmadik személlyel szemben (pl. bank) akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették.

Amennyiben házassági szerződést szeretne kötni, illetve vagyonjogi kérdése van keressen bizalommal Solymáron, Budapesten, Szentendrén!

dr. Pazicski Fruzsina válóperes ügyvéd

Polgári Törvénykönyv:

4:38. § [A házastárs különvagyona]

(1) A házastárs különvagyonához tartozik

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai]

Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás